A faszéngyártás rövid története
A faszéngyártás több évszázados múltra tekint vissza, különösen Székelyföldön, Hargita megyében, ahol a mesterség elválaszthatatlan része lett a helyi kultúrának és gazdaságnak.
Farkaslaka határában, a Kalonda-tetőn a szénégetés aranykorában szinte a teljes lakosság ebből a nehéz, ámde megbecsült tevékenységből élt. A térség földrajzi adottságai, a sűrű erdőségek és a szűkös mezőgazdasági területek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a helyiek a szénégetés mesterségét válasszák megélhetési forrásként. A Hargitai havasok bőséges faanyagát a székelyek szorgalma és találékonysága formálta értékes tüzelőanyaggá, amely generációkon átívelő tudást és szakértelmet igényelt. A faszénre való igény már a középkorban is jelentős volt, hiszen a vas- és kovácsipar egyik nélkülözhetetlen alapanyagának számított. A helyi kézművesek, vasművesek és kovácsok szénnel hevítették műhelyeiket, miközben a lakosság körében is alapvető tüzelőanyagként használták.
Az iparosodás korszakában, a 19. század második felében a faszén iránti kereslet jelentősen megnőtt.
Az üzemek, gyárak nagy mennyiségben vásárolták a faszenet, amely nélkülözhetetlen alapanyaggá vált, nemcsak az iparban, hanem a mindennapi életben is. A korábbi anyagoknál finomabb gyári vásznak megjelenésével egyidőben a háztartásokban is új eszközök terjedtek el: míg régen a nehéz, henger alakú mángorlókkal simították a textíliákat, a 19. század végére egyre több otthonban jelentek meg a faszenes vasalók. Ezekben a vasból készült, fedeles vasalókban izzó faszenet helyeztek el, amely hosszú ideig képes volt megtartani a hőt, így hatékonyabbá és gyorsabbá tette a ruhák vasalását.
A hagyományos szénégetés folyamatából a
család minden tagja kivette a részét.
A szülők átadták tudásukat gyermekeiknek, így a mesterség nemcsak szakmai, hanem kulturális értékeket is közvetített. Azonban a rendszerváltást követően az ipari kereslet csökkenése, a gazdasági változások és az importszén térnyerése miatt a hagyományos szénégetés egyre nehezebb helyzetbe került.
A kerti sütögetés kultúrájának elterjedésével a faszén népszerűsége újra nőni kezdett, hiszen ez a tevékenység nemcsak tüzelőanyagot, hanem közösségi élményt is biztosított.
Bár ma már csak néhány család folytatja ezt a nagy múltú tevékenységet, a mesterség hagyománya és az abból áradó egyszerű, természetközeli életmód máig megőrizte vonzerejét. A szénégetők februártól novemberig a telepeken élnek, ahol távol a város zajától, saját ritmusukban végzik a munkájukat.
A hagyományos faszéngyártás
folyamata – Múlt és jelen
1. fázis
A megfelelő fa kiválasztása
A hagyományos faszéngyártás első lépése a megfelelő fa kiválasztása. Az erdélyi havasok sűrű rengetegéből főként bükkfát vágtak ki, mivel ez adta a legjobb minőségű faszenet: egyenletesen égett, kevés hamut hagyott maga után, és hosszabb ideig tartotta a hőt. A favágók kézi fűrészekkel és fejszékkel dolgoztak, pontosan tudták, melyik fát érdemes kivágni.
2. fázis
A fa helyszínre szállítása
A kivágott fatörzseket az erdei ösvényeken, meredek lejtőkön keresztül ökörfogatokkal vagy lovasszekerekkel szállították le a völgyekben kialakított szénégető telepekre. Az állatok ereje nélkülözhetetlen volt a nehéz rönkök mozgatásához. Az alacsonyabb fekvésű telepeken a fát kézi erővel aprították és rendezték halomba, készen arra, hogy a boksa építésével megkezdődjön az átalakulás folyamata, amely a nyers faanyagot értékes faszénné formálta.
3. fázis
A boksa felállítása
A munkát a boksa, vagyis a farakás felállításával kezdik. Először a középpontba egy kocka alakú faépítményt, az úgynevezett „boksaölt” helyezik el amit fahulladékkal, forgáccsal töltenek fel úgy, hogy az üreg egyik oldala a begyújtáshoz szabadon maradjon. E köré kúpszerűen rendeznek el körülbelül száz köbméternyi, méteres darabokra vágott farönköt. A rakás szigeteléséhez szénát vagy szalmát használnak, majd ezt földréteggel fedik le, amely megakadályozza a láng fellobbanását.
4. fázis
Begyújtás
A boksa alsó részén kialakított kis nyíláson keresztül gyújtják be a rakást, egy hosszú rúd segítségével. Az égést irányítani kell, hogy a folyamat fokozatosan haladjon felfelé. Amikor a lefojtott tűz eléri a boksa közepét, újabb lyukakat vágnak az oldalán, amelyek lehetővé teszik a füst körkörös irányú haladását és távozását. Ezzel egyenletesen biztosítják a fa szénné alakulását.
5. fázis
A boksa felügyelete
A boksa állandó figyelmet igényel. A tapasztalt szénégetők rendszeresen locsolják, hogy a föld- és szénaréteg ne száradjon ki, és ne kapjon túl sok oxigént, mert ez tűzhöz vezethet. Az égés során keletkező lyukakat gyorsan betömik farönkökkel, hogy a láng ne lobbanjon fel. A folyamat általában két hétig tart, amely alatt a négy méter magas boksa fokozatosan összeesik körülbelül két méteresre.
6. fázis
Az izzó faszén kibontása
Amikor a boksa már nem füstöl, a külső földréteget eltávolítják, és a kész faszenet kibontják. Az izzó szenet egy vas tartályba, az úgynevezett kazánba lapátolják, ahol további 24 órán keresztül hűtik. Az alsó, vastagabb fahasábokat néha újragyújtják, hogy azok is teljesen elszenesedjenek. Egy rakás faszénből körülbelül ezer zsáknyi termék készül, amelyet később papírzsákokba csomagolnak.
7. fázis
A kihűlés utáni zsákolás
A kihűlt faszenet vasvillával válogatják szét, hogy eltávolítsák a nem megfelelő, félig elégett darabokat, majd nagy, erős szövésű zsákokba töltik azokat. Egy zsák átlagosan 10–15 kg faszenet tartalmaz, és ez a formátum biztosítja a könnyebb szállíthatóságot, valamint a faszén további száradását is lehetővé teszi.
8. fázis
Elszállítás, raktározás
A zsákokba rakott faszenet ezután teherautókra pakolják, és elindítják útjára a végső rendeltetési helye felé. Mielőtt a boltok polcaira kerülne, a faszént először száraz, jól szellőző raktárakban tárolják. Ez a lépés kulcsfontosságú, mivel a frissen előállított faszénben még mindig lehet némi maradék nedvesség, amely befolyásolhatná a termék minőségét és égési tulajdonságait. A száraz tárolás biztosítja, hogy a faszén megfelelő állapotban érkezzen a vásárlókhoz.
9. fázis
Csomagolás
A raktárban a faszén végső formát ölt: a nagy zsákokból kisebb, boltokban is forgalmazható papírcsomagolásokba kerül. A papírzsákok nemcsak a könnyebb kezelhetőséget szolgálják, hanem a faszén természetes nedvességszabályozását is elősegítik. Innen a termék közvetlenül a boltokba vagy nagykereskedésekbe kerül, készen arra, hogy a vásárlók kezébe jusson, legyen szó akár kerti grillezésről, akár professzionális felhasználásról.
A farkaslaki faszénégetők bölcsessége és szakértelme garantálja, hogy a faszén tökéletesen tiszta, hosszú égésű és környezetbarát legyen – így méltó választás mindazok számára, akik autentikus ízeket és minőségi alapanyagokat keresnek a kerti grillezéshez.
Termékeink
Raklapos Kalonda prémium Bitang extra magas kalóriájú faszén
327.000 Ft
Részletek
Kalonda prémium nagydarabos bükkfaszén, raklapos faszén
339.000 Ft
Részletek
Kalonda prémium pormentes bükkfaszén raklapos faszén
249.000 Ft
Részletek
Kalonda prémium Bitang extra magas kalóriájú bükk faszén
11.900 Ft
Részletek
Kalonda prémium nagydarabos bükk faszén kézi szedés 10 kg
12.500 Ft
Részletek
Kalonda prémium pormentes bükk faszén Hargitai 10 kg
8.900 Ft
Részletek
Faszén por bükkfából, biológiai talajjavító 10kg bükk faszénpor
4.900 Ft
Részletek
Pormentes bükk faszén 3 kg, Hargitai Góbé termék
2.700 Ft
Részletek
Bükkfa grill faszén brikett Hargitai 3 kg
1.600 Ft
Részletek
